Komplett tűzvédelem a légtechnikában

Ha Ön gyakorló légtechnikai tervezőként vagy kivitelezőként nincs teljesen tisztában azzal, hogy a légtechnikában milyen tűzvédelmi komponenseket kell alkalmazni, ez a kiadvány segít eligazodni. Ismertetjük a hő és a füst terjedését megakadályozó szerkezeteket, a menekülési utak szellőztetését illetve a hő és füst elszívását biztosító szerkezeteket, valamint a tűzvédelmi kiegészítő komponenseket valamint a tűzvédelmi berendezések minősítéséről, osztályba sorolásáról, és a tűzvédelmi lezáró szerkezetek illetve füstgázvezérlésű szerkezetek beépítésének egyes kérdéseiről lesz szó. .

Miért is van egyáltalán szükség tűzvédelmi berendezésekre a légtechnikában?

Napjaink nagy részét épületekben töltjük. Akár otthonunkban akár az iskolában vagy a munkahelyünkön tartózkodunk sok időt töltünk zárt térben. Ahhoz, hogy megfelelő komfortot tudjunk a zárt terekben biztosítani sok esetben szellőztető berendezésekre van szükség. A friss levegőt légtechnikai csatornák hálózatával juttatjuk el a szellőztetni kívánt térbe. Tűz esetén ezek a légtechnikai csővezetékek komoly veszély forrásai lehetnek. Egyrészt a tűz a nagy kersztmetszetű csöveken átterjedhet a szomszédos helyiségekbe illetve épületrészekbe valamint a bejuttatott friss levegővel még tápláljuk is a kialakult tüzet. Fontos hát, hogy megfelelő berendezések alkalmazásával megakadályozzuk a tűz továbbterjedését illetve biztosítsuk az épületban tartózkodók számára, hogy biztonsággal el tudják hagyni az épületet. Ez a modern légtechnikában alkalmazott tűzvédelemmel szemben támasztott követelmény.

Milyen tűzvédelmi komponenseket alkalmazzunk?

A legfontosabb, hogy megfelelő bizonylatokkal rendelkező szerkezeteket. A tűzvédelmi lezáró szerkezetek olyan légtechnikai elemek, melyek teljesítmény-nyilatkozatának kiadásához meghatározott szabványok általi teszteknek kell megfelelniük. Csak olyan tűzvédelmi szerkezetet szabad beépíteni, melynek tűzvédelmi jellemzőit a vonatkozó vizsgálat elvégzésével vagy a vizsgálati eredmény kiterjesztett alkalmazásával igazolták.

Alkalmazási területtől függően 3 nagy csoportra oszthatók a légtechnikai rendszerekben alkalmazott tűzvédelmi komponensek:

I. A hő és a füst terjedését megakadályozó szerkezetek, melyek a szellőztető rendszerekben a tűz kitörését követően automatikusan lezárnak, ilyenek a:

                                 - tűzvédelmi csappantyúk illetve zsaluk pl. TROX FKA2-EU, FKRS-EU
                             - tűzvédelmi csappantyúk illetve zsaluk pl. TROX FV-EU

II. A menekülési utak szellőztetését illetve a hő és füst elszívását biztosító szerkezetek, ilyenek a füstgázvezérlő csappantyúk illetve zsaluk valamint ide tartoznak még a füstelszívó ventilátorok illetve a menekülési utak biztosítására szolgáló különböző túlnyomást biztosító szerkezetek, rendszerek:

                               - füstgáz elszívó ventilátorok pl. TROX AXO, AXN
                           - füstcsappantyúk illetve zsaluk pl. TROX EK-EU, EK-JZ
                           - lépcsőházi túlnyomást biztosító rendszerek (DPS), pl. Eichelberger DEK

III. a füst jelenlétének érzékelésére szolgáló illetve a tűzvédelmi komponensek felügyeletét ellátó rendszerek:

                           - füstérzékelők pl. TROX RM-O-VS
                           - tűzvédelmi vezérlő és felügyeleti rendszerek) pl. TROX Netcom

Nézzük meg részletesebben mit is takarnak a fenti csoportosítások:

I . A hő és a füst terjedését megakadályozó szerkezetek:

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban OTSZ) ad kötelező érvényű információt. Az OTSZ-ben megtalálható a tűzvédelmi komponensek definíciója illetve előírás arra vonatkozóan, hogy mikor kell alkalmazni ezeket.

Az OTSZ az épületeinket különböző osztályokba sorolja funkciójuk, méretük és számos egyéb paraméterük szerint. Attól függően, hogy hány emeletes, milyen magas, illetve milyen rendeltetésű az épület határoz meg kötelezően kialakítandó tűzszakaszokat.

Vegyünk példaként egy átlagos 8 emeletes 25m magas irodaházat. Az épület kockázati osztályba sorolása, a tűzszakasz méretének meghatározása szakember feladata, példákban csak egyszerűen nagy vonalakban mutatom be, hogy hogyan történik ez a meghatározás.

Az OTSZ kockázat meghatározása alcím alatt az adott épület besorolását el tudjuk végezni. Egy 25m magas irodaház a magasságából adódóan KK – közepes kockázati besorolású:

A légtechnikában alkalmazott lezáró szerkezetek a tűzterjedés elleni védelemben vesznek részt, ezért az épület kockázati besorolását követően a tűzszakaszok méretét kell meghatároznunk az OTSZ segítségével:

Egy beépített tűzvédelmi rendszerrel nem rendelkező többszintes irodaházban tehát a tűzszakasz legnagyobb megengedett mérete 3000 m². Ez azt jelenti, hogy az építésznek úgy kell megtervezni a létesítményt, vagy a már meglévő létesítménybe tűzfalakat kell emelni, hogy a tűzszakasz ne lépje túl a megengedett 3000 m² területet. A tűzszakaszon áthaladó légtechnikai vezetékeket tűzvédelmi lezáró berendezésekkel kell ellátni.

Az OTSZ meghatározza azt is, hogy a tűzszakaszok lezárására szolgáló épületszerkezetek milyen tűzállósági paraméterekkel kell rendelkezniük. A tűzvédelmi elzáró szerkezetek ennél jobbak lehetnek, de gyengébb osztályba sorolásúak nem. Tehát ha egy falszerkezetre meg van határozva az EI90 követelmény, akkor a tűzvédelmi elzáró szerkezetnek legalább EI90-es vagy ennél jobb tűzállósági osztályba sorolásúnak kell lennie. Egy EI60-as ebben az esetben nem helyezhető el. A tűzvédelmi elzáró tűzállósági osztályba sorolása nem lehet alacsonyabb, mint a fal vagy födém, amibe beépítik.

Esetünkben tehát EI 90 minősítésű vagy ennél jobb tűzvédelmi záróelemet kell beépíteni a maximálisan 3000 m² tűzszakaszon áthaladó légcsatornákba.

Az OTSZ pontos előírást arról, hogy miként kell a tűzvédelmi elzáró szerkezeteket beépíteni nem közöl. Ebben a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 1.2:2017.07.03 (továbbiakban TvMI) ad támogatást. A TvMI tűzterjedés elleni alfejezete foglalkozik a tűzvédelmi csappantyúk részletes beépítési paramétereivel. Ez a kiadvány, ahogy a neve is tükrözi nem kötelező érvényű. Ez egy műszaki irányelv arra vonatkozóan, hogy miként célszerű a tűzvédelmi komponenseket beépíteni, de fontos, hogy eltérni az irányelvtől akkor lehet, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.

Ha már kialakult a tűz és elérte a légtechnikai rendszert, meg kell akadályozni, hogy a tűz és a füst azon keresztül továbbterjedjen. A tűz terjedése elleni védekezésben a tűzvédelmi csappantyúk állnak rendelkezésünkre.

A tűzvédelmi csappantyú arra szolgál, hogy tűz esetén lezárjon, tehát alaphelyzetben nyitott állásban van. A tűzvédelmi csappantyú zárása minden esetben segédenergia nélkül, egy rugóval történik. A nyitása azonban történhez kézzel (manuálisan) vagy motorosan.

A kézi tűzvédelmi csappantyúknál üzembe helyezéskor a lezárólapot egy rugó ellenében kézzel ki kell nyitni, majd az olvadóbetét segítségével nyitott lapállás mellett rögzíteni. A tűzvédelmi csappantyú mindaddig nyitott állapotban marad, míg az áramló közeg hőmérséklete el nem éri a 72 ⁰C-t (illetve igény esetén 95 ⁰C). Ezen hőmérsékleten a speciális olvadóbetét szétolvad és a rugó bezárja a lezárólapot. A lezárás reteszelt zárást jelent, tehát a lezárólapot a nyomáskülönbség nem tudja kinyitni. A csappantyút ezután nyitni csak szakember segítségével lehet, ismételt üzembe helyezése az olvadóbetét cseréjével történik, amennyiben szerkezetileg a készülék nem sérült meg a hő hatására.

Annak érdekében, hogy ne az emberek légszomja derítsen fényt egy-egy lezárt tűzcsappantyúra, javasolt végálláskapcsoló felszerelése. Ezen eszközök ára csekély, segítségük mégis jelentős. A végálláskapcsoló a nyitott, a zárt vagy mindkét állapotot elektromos kontaktussal jelzi. Ennek segítségével az épületfelügyelet felé vagy egy külön kapcsolótáblán jelezhető, hogy a csappantyú milyen állapotban van. A jel felhasználható akár a füstelszívó rendszer indítására is.

         (Kézi tűzvédelmi csappantyú TROX FKA2-EU)                                               (Kézi tűzvédelmi csappantyú TROX FKRS-EU)

Az OTSZ ugyan nem írja határozottan elő, de azért, hogy a tűzvédelmi csappantyú távvezérléssel nyitható-zárható legyen motorral célszerű ellátni. A motoros tűzvédelmi csappantyúknál a lezárólap tengelyére egy 24 V-os vagy 230 V-os rugóvisszatérítésű motor kerül. Amint a motort feszültség alá helyezik az a rugó ellenében felhúzza magát és a lezárólapot kinyitja. A biztonsági, automatikus lezárás ez esetben is működik. Az áramló közeg hőmérsékletét egy termoelektromos kioldóberendezés folyamatosan figyeli. Amennyiben a hőmérséklet eléri a 72 ⁰C (illetve 95 ⁰C) hőmérsékletet a termoelektromos kioldó megszakítja az áramkört, a motorban található rugó bezárja és zárva tartja a lezárólapot. Amennyiben a kioldás hő hatására történt az ismételt üzembe helyezés csak szakember segítségével, a termoelektromos kioldóbetét cseréjével történhet, amennyiben a készülék és a motor szerkezetileg nem sérült meg a magas hőmérséklet hatására.  A motoros tűzvédelmi csappantyúval szerelt rendszer előnye abban áll, hogy nem csak akkor zár le, ha a közeg hőmérséklete 72 ⁰C (illetve 95 ⁰C), hanem feszültségmentes állapotba helyezéssel tetszőlegesen zárható, illetve amennyiben termikus kioldás nem történik, bármikor nyitható is. Igy meg tudjuk akadályozni, hogy egy tűzeset alkalmával a befúvás friss levegővel táplálja a tüzet valamint a már kialakult tűz esetén termikus kioldás előtt le tudunk zárni épületrészeket, szinteket. A motoros csappantyúk a nyitott és zárt állapotról integrált végálláskapcsolók segítségével elektromos kontaktust adnak, melynek jele felhasználható a csappantyú állapotának kijelzésére.

(Motoros tűzvédelmi csappantyú TROX FKA2-EU)                                              (Motoros tűzvédelmi csappantyú TROX FKRS-EU)

A tűzvédelmi csappantyúk széles skálája áll a hazai megrendelők rendelkezésére. A folyamatos fejlesztések eredményeként kör keresztmetszetben NA100 – NA800-as méretben, négyszög keresztmetszetben 200x100 mm-től 1500x800 mm-ig egy egységben állnak rendelkezésre tűzvédelmi csappantyúk. Ha kell, van rá lehetőség, hogy  több tűzvédelmi csappantyút közvetlenül egymás mellé építsünk be, így nagyibb felületet tudunk biztosítani, de fontos, hogy ez a beépítési mód az adott gyártó által minősítve legyen.

Azon esetekben, ahol tűzvédelmi csappantyú elhelyezése nem lehetséges, de indokolt egy tűzvédelmi lezárás, tűzvédelmi légszelep elhelyezését ajánljuk.

Tűzszakasz határon lévő mosdókban vagy raktárhelyiségekben sok esetben helyeznek el a tűzvédelmi légszelepeket. Áruk igen kedvező és néhány perces munkával elhelyezhetők a légcsatorna végére a tűzszakasz határba. Igény esetén ezek is elláthatók végálláskapcsolóval. Működésük megegyezik a termikus kioldású tűzvédelmi csappantyúkéval.

Speciális esetekre is rendelkezésre állnak tűzvédelmi megoldások, ilyenek lehetnek a robbanásbiztos kivitelben készülő, vagy zsíros konyhai levegő elszívására alkalmas illetve a pneumatikus mozgatású csappantyúk ezekről célszerű a gyártóknál érdeklődni.

II. A menekülési utak szellőztetését illetve a hő és füst elszívását biztosító szerkezetek:

Tűzbiztonsággal foglalkozó szakemberek megállapították, hogy a tűzesetek során nem elég csak a tűz és a füst  továbbterjedését megakadályozni, hanem biztosítani kell azt is, hogy az épületből az emberek kimenekítése megoldható legyen.

A tűzesetek során nem csak a tűz okozta magas hőmérséklet okoz életveszélyt, hanem a füst is. Érdekességképpen az alábbiakban látható, hogy különböző anyagok égése milyen füstképződéssel jár:

Az OTSZ hő és füst elleni védelem fejezete foglalkozik azzal, hogy mikor kell hő- és füstelvezető rendszer kiépíteni valamint mikor kell füstszakaszokat kialakítani. Cikkemben csak a gépi hő- és füstelvezetéssel foglalkozom, mert a komfort légtechnikában jellemzően ez fordul elő, de van természetes úton működő hőelvezetés is, melyet csarnokokban, olyan csarnokokban alkalmazunk, amelyek közvetlen kültéri kapcsolattal rendelkeznek.

A tűzvédelmi szellőzés egyfelől friss levegővel biztosítja a menekülési út füstmentességét, valamint elszívja a keletkezett füstöt a tűz kitörésének környezetéből.

Az OTSZ ugyanazon követelményeket írja elő a légpótló és a füstelvezető légcsatornára, ennek értelmében mindkét rendszerbe célszerű füstgázvezérlő csappantyút vagy zsalut  elhelyezni a füstszakaszok kialakításának céljára. A ventilátorok esetében az OTSZ úgy fogalmaz, hogy „a légpótlást biztosító ventilátorra a füstelvezető ventilátor követelményei vonatkozbak a hőállósági követelmény kivételével".  

A légpótló illetve füstelszívó ventilátorokat úgy méretezzük, hogy az előírt levegő mennyiséget be illetve el tudják szállítani. Az OTSZ pontosan meghatározza milyen mennyiségű levegőt kell az egyes tűzszakaszokba juttatnunk illetve onnan elszívnunk.

A füstelszívó rendszerekben tűzvédelmi lezárókat elhelyezni tilos, mert automatikus kioldásuk következtében elzárnák a füst útját. A füstelszívó hálózatokba füstcsappantyút illetve füstzsalut helyezünk el. Ezen speciális termékek csak négyszög keresztmetszetben készülnek, méretük a 200x200 mm-től 1500x800 mm-ig illetve a zsalus kivitel esetében 200x430 – 1200x2030 mm-es méretig terjed. A csappantyútest hasonlít a négyszög keresztmetszetű tűzvédelmi csappantyúra, de a füstcsappantyúk háza minden esetben tűzálló anyagból (pl.: promatect) áll és mindenképpen motoros kialakításúak, ahol a 24V vagy 230V-os nyit-zár motor egy hővédő burkolat alatt helyezkedik el. A távvezérlést az OTSZ is előírja. A termikus burkolat egyrészt egy masszív szerkezetet jelent, mely hő hatásra is megfelelő szilárdságot biztosít valamint 400⁰C-os környezeti hőmérséklet mellett is min. 25 perces működést garantál a motornak (MA típus). A motor elektromos megtáplálása tűzálló kábellel történik, melyet be kell vezetni a hővédő burkolat alá.

A füstcsappantyú működése hasonló a tűzvédelmi csappantyúhoz, de automatikus kioldása nincs. Feladata, hogy tűz esetén a füstelszívó ventilátor indulása előtt a füstelszívó hálózatot szabaddá tegye, hogy a keletkezett füst elvezethető legyen vagy, hogy intenzív szellőztetéssel biztosítsa a menekülési útvonal füstmentességét. Tehát alapesetben ezek az egységek zárt állapotban vannak és csak tűz esetén nyitnak ki az épületfelügyelettől, tűztablóról vagy füstérzékelőről kapott parancsra. Mindaddig nyitva is maradnak, míg zárás parancsot nem kapnak.  Mozgathatóságuk min. 25 percig garantált.

(Füstcsappantyú TROX EK-EU)                                                                                              (Füstzsalu TROX EK-JZ)

A menekülési utak biztosítására meghatározott helyeken az OTSZ előírása szerint túlnyomásos rendszereket kell a lépcsőházakban alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy tűz esetén egy állandó frisslevegő mennyiséget juttatunk a lépcsőházba a menekülési út levegőjének biztosítására és egy túlnyomást szabályozó mechanikus szerkezettel 50 Pa ±10% túlnyomást tartunk csukott nyílászárók mellett, mely lehetővé teszi a lépcsőház ajtajainak nyitását, de megakadályozza a füst bejutását. Fontos, hogy a rendszer automatikusan és 3s-on belül reagáljon ha egy ajtót kinyitnak, ez csak mechanikus működésű, azonnal reagáló elemekkel teljesíthető.

Az EN12101-6 szabvány foglalkozik a túlnyomásos rendszerekkel. Meghatározza az osztályba sorolást, a nyomásülönbség kritériumokat és a légáramlási irányt.

(Túlnyomásos rendszer PDS)                                                                      (Túlnyomás szabályozó Eichelberger DEK zsalu)

III. Tűzvédelmi kiegészítő komponensek

Ezen csoportba tartozó elemek nem kötelezően alkalmazandók, de segítségünkre lehetnek a tűz felismerésben illetve a tűzvédelmi komponensek felügyeletében, karbantartásban.

Tűz esetén a legfontosabb, hogy a lehető legrövidebb időn belül információt kapjunk a kitörés helyéről. A légtechnikai rendszerben a tűz korai felismerését füstérzékelők szolgálják.

A füstérzékelő általában optikai úton érzékelik a füst jelenlétét a légcsatornában. Alkalmazásuk a hideg füst okozta veszély miatt indokolt. A tűzvédelmi eszközök termikus kioldása ugyanis minimum 72⁰C-os áramló közeg esetén valósul meg. Ennél alacsonyabb hőmérsékletű, de mérgező gázt, füstöt tartalmazó levegő nem váltja ki a lezárást. A füstmérgezés elkerülésére a füstérzékelő alkalmazandó, mely optikai úton folyamatosan „nézi" a levegő tisztaságát és amennyiben füstöt érzékel, jelet ad ki, melyet az épületfelügyeleti központ feldolgozhat, vagy közvetlenül a tűzvédelmi eszközöket indíthatja.

(Füstérzékelő érzékelő rész )                         (Füstérzékelő frontpanel)                                                    (Füstérzékelő)

A tűzvédelmi komponensek rendszerbe is köthetők. A Netcom rendszer például arra szolgál, hogy nem egyenként kezeli a tűzvédelmi komponenseket, hanem rendszerbe foglalva. Ez egyrészt egyszerűsíti a telepítést, mert nem szükséges nagy méretű kötődobozokat alkalmazni, kilométer hosszú kábeleket kihúzni, melyek egy tűz esetén önmagukban veszélyforrást jelentenek, hanem  elegendő a tűzvédelmi komponenseket a BUS rendszer vékony kábelére felfűzni. Nagy előnye, hogy állandó felügyeletet jelent és automatikusan végzi a tűzvédelmi csappantyúk kötelező időszakos ellenőrzését.

(TROX NETCOM – BUS rendszer komponensek)                                                      (BUS-os tűzvédelmi csappantyú)

A tűzvédelmi berendezések minősítése, osztályba sorolása:

Minden tűzvédelmi eszköz alkalmazása engedélyhez kötött. Az előírásnak megfelelően a gyártók teljesítmény-nyilatkozatot adnak ki, melyben nyilatkoznak, hogy az általuk gyártott termék milyen műszaki paramétereknek felel meg. A teljesítmény-nyilatkozat kiállításának komoly műszaki követelménye van. A tűzvédelmi berendezéseknek a szabványban meghatározottak szerint át kell menniük a teszteken.

A tűzvédelmi csappantyúk esetében a:

              -        hEN 15650 szabvány fogalmaz meg a gyártmányra vonatkozó követelményeket

             -        EN 1366-2 szabvány határozza meg, hogy miként kell a tűzvédelmi csappantyút tesztelni. Ebben olvashatók a pontos
             műszaki kritériumok a teszt elvégzésével kapcsolatban.

             -        EN 13501-3 szabvány határozza meg az osztályba sorolást.

A TROX tűzvédelmi csappantyúk a vonatkozó előírások és szabványok betartása mellett készülnek, erről a gyártóművi teljesítmény-nyilatkozatban állást is foglal a gyártó.

(Teljesítmény-nyilatkozat tűzvédelmi csappantyú)                                   (Teljesítmény-nyilatkozat füstgázvezérlő csappantyú)

A teljesítmény-nyilatkozat a tűzvédelmi csappantyú forgalmazását lehetővé tevő dokumentum. Ez tartalmazza a termék bevizsgálási körülményeit és az osztályba sorolást.

Az osztályozás az EN 13501-3 szerint történik:

Ha egy tűzvédelmi csappantyú teljesítmény-nyilatkozatában az alábbiakat látjuk:

EI TT (ve-ho, i↔o)S

az azt jelenti:

            -    EI TT : a tűzvédelmi csappantyú meghatározott ideig képes a tűz továbbterjedését megakadályozni. Mind az Integritás (E),
          a tűz átterjedése, mind a hő elleni szigetelés (I) meghatározott időtartamra garantált.

          E – a teszt során maximum 360 m³/(m²*h) levegőt enged át DP=300 Pa nyomáskülönbség mellett.
          I – hő elleni szigetelés a teszt során az átlaghőmérséklet nem érheti el a 140 Celsius fokot egyik mérési ponton sem,
         illetve a  maximális hőmérséklet nem lépheti túl a 180 Celsius fokot.
         TT – tűzállóság ideje  60, 90 120 perc

          -     ve-ho jelenti, hogy a tűzcsappantyú lezárólapja zárt állapotban állhat függőlegesen falban (ve) mind vízszintesen födémben (ho).
         Ha csak az egyik szerepel, akkor a csappantyú vagy csak födémbe vagy csak falba szerelhető.

          -    i<->o jelenti, hogy melyik a tűznek kitehető oldal. Ha csak az egyik jel látható, akkor csak egy oldalú védelmet garantál a
        tűzvédelmi csappantyú.

          -    S  jelenti a füsttömörséget: a csappantyú szivárgása zárt állapotban nem haladhata meg a 200 m³/(m²*h) értéket 
        DP=300 Pa   nyomáskülönbség mellett

Nagyon fontos, hogy a felhasználás előtt győződjünk meg arról, hogy a tűzvédelmi csappantyú az adott falba vagy födémbe történő beépítésre minősítve van-e, a minősítés megfelel-e a követelményeknek. A tűzállósági paraméterek ugyanis beépítési módtól függően eltérőek lehetnek. Pl: egy tűzvédelmi csappantyú beton falban  EI120-as tűzállósági paraméterekkel rendelkezik, de egy könnyűszerkezetes falban lehet, hogy már csak EI90-es minősítéssel.

Füstgázvezérő csappantyúknál ez a jelzés az alábbiak szerint alakul:

EI TT (vedw - hodw, i↔o) S 1500 Cmod MA multi

,ahol :

           -  EI TT : a füstcsappanyú meghatározott ideig képes a tűz továbbterjedését megakadályozni. Mind az integritás (E),
       a tűz átterjedése, mind a hő elleni szigetelés (I) meghatározott időtartamra garantált.

       TT – tűzállóság ideje 30, 60, 90 120… perc

         -   vedw-hodw jelenti, hogy a füstcsappantyú lezárólapja zárt állapotban állhat függőlegesen falban (ve) mind vízszintesen födémben (ho).  
      További jelzés, hogy a füstgázvezérlő falba (w) vagy légcsatornába (d) is beépíthető. Ha valamelyik betű hiányzik, az azt jelenti, hogy
      a csappantyú nem használható fel arra feladatra. Tehát ha pl. a „d" hiányzik az azt jelenti, hogy a füstcsappantyú légcsatornába
      nem építhető.

         -   i<->o jelenti, hogy melyik a tűznek kitehető oldal. Ha csak az egyik jel látható, akkor csak egy oldalú védelmet garantál
      a tűzvédelmi csappantyú.

         -   S  jelenti a füsttömörséget: a csappantyú szivárgása zárt állapotban nem haladhata meg a 200 m³/(m²*h) értéket 
     DP=300 Pa nyomáskülönbség mellett

         -   1500 jelenti a nyomásfokozatot, amire a füstgázvezérlő csappantyú minősítve lett. 3+1 nyomásfokozatot különböztetünk
      meg: -500Pa, -1000Pa, -1500 Pa illetve +500 Pa túlnyomást frisslevegő befúvás üzemre. Ha egy füstcsappantyú -1500Pa
      depresszióra minősítve lett, akkor felhasználható -1500Pa,  -500Pa, -1000Pa elszívó rendszerekhez és +500Pa
      frisslevegő befúvó rendszerekhez. Ha ez az érték pl. -500Pa, akkor a füstgázvezérlő csak maximum -500Pa depresszióra
      és +500Pa frisslevegő befúvásra alkalmas, ennél nagyobb nyomáskülönbségre alkalmazni nem szabad, mert a
      teljesítménynyilatkozat érvénytelen lesz.

        -   C_mod - ciklusteszt, A füstcsappantyú, vagy füstzsalu motorjának üzembiztossági tanúsítására szolgál. Megvizsgálják, hogy
     a nyitás és zárást megbízhatóan teljesíti-e a csappantyú.

    3 fokozata létezik: 300, 10.000 vagy Cmod (20.000) nyitás-zárás ciklus. A 300 tisztán füstelszívásra alkalmas csappantyút takar,
    mely  kizárólag füstelszívásra használható. A 10.000 ciklus olyan csappantyút takar, mely füstelszívásra és szellőztetésre pl CO₂
    elszívásra is alkalmas, de csak nyit-zár módban. A Cmod megjelölés azt jelenti, hogy moduláló a füstcsappantyú, vagy füstzsalu,
    amely  alkalmas nem csak tisztán füstelszívásra, hanem normál hőmérsékletű elszívó üzemre is, részlegesen nyitott pozícióban
    szabályozó üzemre is.

      -    MA – Két mód léteik AA és MA. Az MA - manuális vezérelhetőség – a csappantyúknak 25 percig a tűz kitörése után is
    működtethetőnek (nyitni-zárni) kell tudnia a tűzoltóság kívánsága szerint. Az AA  jelölésű csappantyúk nem vezérelhetők felül, ezek a
    tűz jelzését követően automatikusan meghatározott pozícióba állnak 30 secundum alatt és ott is maradnak, a továbbiakban nem nyithatók
    vagy zárhatók.

      -    multi – Két kivitel létezik: single/multi. A single azt jelenti, hogy a füstcsappantyú illetve a légcsatona amelybe építik egy
    tűzszakaszt érint. Multi esetén a légcsatorna több tűzszkaszt is érinthet.

A fenti jelölések minden füstgázvezérlő csappantyún megtalálhatók:

1 - CE jelölés
2 – Gyártó címe
3 – EU szabvány száma és kiadási éve
4 – Azonosító szám, az engedély kiadási évének utolsó két számjegye
5 – Gyártási év
6 – Teljesítmény-nyilatkozat száma
7 – Tűzállósági értékek, beépítéstől függő tényező
8 – Gyártmány

Tűzvédelmi lezáró szerkezetek illetve füstgázvezérlő szerkezetek beépítése:

Nagyon fontos, hogy a korábbi szokást, miszerint a tűzvédelmi vagy füstgázvezérlő csappantyút bárhova és bárhogy be lehetett építeni - az nem befolyásolta a tűzvédelmi paramétereket - felejtsük el! A jelenlegi szabályozás szerint a tűzvédelmi elzáró szerkezetek felhasználása csak a teljesítmény-nyilatkozatban szereplő beépítési szituációkra érvényes. Ha ettől eltérően kerül a készülék beépítésre a teljesítmény-nyilatkozat érvénytelen! A beépítésért a felelős műszaki vezetőt terheli felelősség. A tűzoltóság a felelős műszaki vezető nyilatkozata alapján szúrópróba szerűen ellenőrizheti a valós beépítési helyzetet. Sem idő, sem lehetőség nincs arra, hogy a tűzoltó minden egyes beépített tűzvédelmi csappantyút ellenőrizzen. A felelős műszaki vezető a nyilatkozatában nyilatkozik a szakszerű beépítésről, mely megfelel a teljesítmény-nyilakozatban foglaltaknak. Nyilatkozik továbbá a beépítő személyéről is, mert csak szakképesítéssel rendelkező szerelő építheti be a tűzvédelmi szerkezeteket. Ezt követően ha tűz üt ki a felelős műszaki vezető személye, akit felelősségre vonhatnak, ha egy tűzvédelmi elzáró nem megfelelően lett beépítve.

A gyártóknak kötelező minden tűzvédelmi lezárószerkezet estében a teljesítmény-nyilatkozatban szereplő minősített beépítési szituációkra vonatkozóan beépítési utasítást kiadni. Mind a teljesítmény-nyilatkozat mind a beépítési utasítás magyar nyelven kell, hogy rendelkezésre álljon. A beépítési utasítás részletesen közöl minden olyan információt, mely ahhoz szükséges, hogy a tűzvédelmi elzáró szerkezetet jogszerűen be lehessen építeni:
pl:

(Tűzvédelmi csappantyú beépítése masszív falakba példa)               (Füstgázvezérlő zsalu beépítése aknafalba példa)